Írta: Vattamány Éva
Sétálok keresztül a Széll Kálmán téri alagúton, át a zebrán, jobbra fordulok, és megpillantok egy szarvast. Hű, de nagy! Miközben keresem a bejáratot, meglátom, hogy a múzeum kertjében a füvön valami mozog. Megnézem jobban. Mi lehet ez? Fűnyíró? Wow, micsoda high-tech megoldás!
„Mondj egy viccet!” — hangzik a kérés, de semmi válasz. A MÚOSZ Kommunikációs és PR-szakosztálya nem adja fel: „Mondj egy viccet!” — ismét csak csend. Már unod a látogatók buta kéréseit? Semmi reakció. Így próbálunk szóra bírni egy kis fehér robotot, amely a Pénzmúzeum dizájnos előcsarnokában fogadja a vendégeket. Úgy álljuk körbe, mintha ő lenne a Messiás, a kiállítás fénypontja. Feszülten lessük, hogy él-e a szájába adott szavakkal. Nagyon menő!
A Csodaszarvas monumentális, aranyló, 11 méteres bronzszobra a Pénzmúzeum (volt Postapalota) épülete előtt már messziről hívogat, sejtetve, hogy itt valami nagy csoda vár. Az udvar pázsitját robotfűnyírók tartják rendben. A belső tér ultramodern. Az alsó szinten csomagmegőrző, mint a legtöbb múzeumban, ám itt ez is különleges: érdekes ismeretekkel gazdagodhat a látogató az ajtókra írt kérdések és válaszok által.
A Magyar Nemzeti Bank által fenntartott Pénzmúzeumban egy másik univerzumba csöppenünk: az „ilyen is lehet” világába. Modern Monopoly, játékos utazás a pénz és a Csodaszarvas birodalmában, ahol a tanulás izgalmas kaland.
A Pénzmúzeum Budapesten, a Krisztina körúton (1122 Budapest, Krisztina krt. 6.) található, az egykori Postapalota épületében (lásd keretes “Épület története”), amelyet Sándy Gyula (lásd: keretes “Tervező”) tervezett, és 1924–26 között épült.
A múzeum a pénz történetét, fejlődését és társadalmi szerepét mutatja be modern, interaktív eszközökkel (lásd: keretes “Állandó kiállítás”).
A Magyar Nemzeti Bank üzemelteti. A kiállítás három szinten kínál látványos és játékos élményt a pénz világában, az „Aranybányától” kezdve, ahol digitális tudástár is segíti a látogatókat az arany és a pénz történetének megismerésében.
Az impozáns épületbe tervezett páternoszter az ország első ilyen típusa. Az 1884-ben Londonban feltalált körforgó személyfelvonó elve alapján készült: a nyitott kabinok egy folyamatosan körbeforgó láncon mozognak, így az utasok bármelyik emeleten bármikor felszállhatnak vagy leszállhatnak.
A múzeumba ingyenes a belépés, de előzetes online időpontfoglalás szükséges.
Honlap: https://www.penzmuzeum.hu/muzeum/egyeni-foglalas/
| Állandó kiállítás A Pénzmúzeum állandó kiállítása, „A pénz útja” öt fő funkció mentén mutatja be a pénz szerepét — ezekre épül a tárlat szerkezete és tartalma. A pénz öt funkciója, amelyre a kiállítás épül, a következők: 1. Értékmérő szerep (értékmérő) Segít meghatározni, hogy mennyit ér egy termék, szolgáltatás — az áruk, javak viszonyításának alapja.  2. Forgalmi eszköz (csereeszköz) A pénz formája és történetének vizsgálata, hogyan vált egyes tárgyakból és anyagokból (pl. fém, papír) való fizetőeszközzé. 3. Fizetési eszköz A pénz szerepe a fizetés lebonyolításában, a bankokkal és jegybankkal kapcsolatos folyamatok bemutatásával. 4. Világpénz funkció (nemzetközi egység) A pénz globális, nemzetközi használata és hatása a globalizáció kontextusában. 5. Kincsképző vagy felhalmozási funkció A pénz megtakarítási, felhalmozási szerepe; aranytartalékok, kincsek, illetve a pénz mint értékmegőrzés bemutatása. „A történelem nem bánt kesztyűs kézzel a Postapalotával: a II. világháború kitörésekor óvóhelyet alakítottak ki benne, később számos ágyútalálat érte, majd a bevonuló katonák teljesen megsemmisítették és kiégették a telefonközpontnak helyet adó épületblokkot. A háború után ugyan helyreállították a kritikus sérüléseket, de a palota az 1956-os forradalom idején ismét súlyos károkat szenvedett. Hatvan évvel később, 2016-ban a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az épületet, majd a következő évtől átfogó felújítás indult, melynek fő célja az épület eredeti állapotának helyreállítása volt. A műemlék rekonstrukciójakor a külső renoválás mellett nagy hangsúlyt fektettek a belső felújításra is: többek között restaurálták a lépcsőházak különleges kidolgozású korlátait, a kovácsoltvas kilincsekkel díszített tölgyfa kapukat, és sikerült működő állapotban megőrizni az épületben működő páternosztert is.” (forrás:https://www.penzmuzeum.hu/.../az-epuletrol/mnb-buda-kozpont/, hozzáférés: 2025.09.15.)Tervező Sándy Gyula (1868–1953) a magyar építészet kiemelkedő alakja, műegyetemi tanár és tervező volt. Legismertebb műve a budai Postapalota. Több mint 40 evangélikus templomot tervezett, hangsúlyt fektetve a liturgiára, olcsó és elegáns kivitelezésre. Emellett számos középületet, iskolát, kórházat, postát tervezett, és nemzetközi pályázatokon is sikeres volt. Stílusában a neogótika és a magyar népi motívumok keveredtek, úttörő volt a vasbeton szerkezetek alkalmazásában. Munkássága a hagyomány és modernitás harmonikus ötvözete, különösen a templomépítészet terén volt jelentős. |
Öveket becsatolni, kezdjük az utazást!
Az eklektikus–szecessziós stílusú múzeumpalota a nyüzsgő Krisztinaváros szívében magasodik a hajdani Moszkva tér fölé. A városrész nevét Mária Terézia lányáról, Krisztina hercegnőről kapta, akinek közbenjárására 1769-ben engedélyezték a terület beépítését. Így született meg a név és a negyed.
Sándy Gyula palotát álmodott 1924-ben: Postapalotát, messziről feltűnő toronnyal. Mint a sakktábla bástyája, áll elpusztíthatatlanul immár közel 100 éve. A homlokzaton reneszánsz motívumok jelennek meg, míg a vakolatdíszítés a magyaros szecesszió stílusában készült. Sándy úttörő volt a vasbeton szerkezetek alkalmazásában, így a Postapalota szerkezete vasbeton pillérvázra épül.
Elindulunk. Kártyás beléptetőkapu őrzi a csodabirodalmat – Salamon király kincseit sem védték ennyire. Nagy a biztonság, elvégre a pénzről szól a kiállítás. Vagy mégsem? Több ez, mint érme- és papírpénzgyűjtemény: egy játék, interaktív történet, egy utazás.
Belépve egy high-tech kutatóközpontban találjuk magunkat, ahol két virtuális kutatásvezető segítségével és a legmodernebb eszközökkel vizsgálhatjuk a pénzt mint gazdasági, társadalmi és kulturális jelenséget. És tényleg, mintha sci-fi filmben járnánk: kijelzők és fülhallgatók mindenütt, kütyük, nagyítók, érintős monitorok, nyomtatók.
WOW – az én gyerekkoromban miért nem volt ilyen múzeum?
Nyomom az orrom a vitrinhez. Ott egy „Kauri csiga” – ezt használták fizetőeszközként Délkelet-Ázsiában, de volt, ahol kakaóbabot, sórudat vagy nyestbőrt fogadtak el, attól függően, mi számított értéknek. Ez a pénz kincsképző vagy felhalmozási funkciója. Ma már Ázsiában sem csigát gyűjtenek, hanem lájkokat. Az is egyfajta „kincs” lett, a nemesfémek (arany, ezüst), az ingatlan, a részvény, a deviza és az információ (adat) mellett. Nem változik a világ: kincs szinte bármiből válhat, ami az adott társadalmi és gazdasági közegben értéket képvisel.
A bankjegy- és éremgyűjtemény-terem elképesztő. Bár üveg alatt van minden, mozgatható nagyítóval rá lehet fókuszálni a legkisebb érmére is. Nagyon tetszik. Van különleges érme is a több mint hatvanezres gyűjteményben: Székely Mózes (1603. 04. 15. – 1603. 07. 17.) ötszörös dukátja. Erdély egyedüli székely származású fejedelme rövid, alig három hónapos uralkodása alatt kizárólag aranypénzeket veretett. Ötdukátos aranyából csupán ez az egy példány ismert a világon.
A háromszor koronázott király, (Anjou) I. Károly uralkodása idején vertek először aranyforintot hazánkban. A firenzei aranyforint mintájára készült pénz az előlapi liliom képéről a liliomos aranyforint nevet kapta, és majdnem 100%-os finomságú volt. Valószínűleg az általa alapított körmöcbányai pénzverdében készült. A középkorban Magyarország Európa legnagyobb aranytermelője volt. A világ aranytermelésének 60 százalékát adta, amit nagyrészt Körmöcbányán termeltek ki. Ebből az aranyból vert pénz tisztasága általában kb. 23 karát körül volt (95–96%), azaz magas minőséget képviselt.
A legalsó kiállítási térben van egy igazi kincs: egy aranyrúd oszlopok közé fogva, amit mindenki szorgalmasan emelget (12,4 kg). Értéke kb. 481 millió forint. Nem semmi érzés ekkora értéket érinteni.
Érdekesség, hogy 1971-ben az úgynevezett Bretton Woods-i rendszer összeomlásával a világ országai megszüntették az aranyfedezetű valuták rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a jegybankok és országok pénzrendszerei mögött már nem áll közvetlenül aranytartalék, vagyis a valuták értékét nem garantálja aranyfedezet.
Aggodalomra azért semmi ok, valahol száz lakat mögött 110 tonna 24 karátos arany lakozik 12,4 kg-os tömbökben – ez Magyarország aranytartaléka 2025-ben. Kanadának nincs aranytartaléka, és bár a döntést azzal indokolták, hogy az arany fenntartása, tárolása drága, és nem hoz kamatot, azért egy aranybányán trónolnak – 2023-ban kb. 200 tonna aranyat termeltek ki.
És milyen híres ember került az első papírpénzeinkre 1946-ban? Semmilyen. Egy férfi és egy nő portréja látható a bankjegyeken: a 10 forintos bankjegyre Pfeffer Mihály, a Pénzjegynyomda gépmestere, míg a 100 forintosra Jánosné Várszegi Gizella, a Pénzjegynyomda dolgozója került. Hogy miért? Mert a rendszer azt akarta üzenni, hogy a hatalom a munkásoké és parasztoké, az országot nem királyok és arisztokraták, hanem a „nép” tartja el; a szocialista ideológia szerint a munkás és a paraszt volt a legfőbb érték. (No comment.)
Sok minden van még: játékok, kinyitható trezorajtó, banktörténeti tárgygyűjtemény – kalap, írógép, kamatszámoló –, különféle kihúzható tárolók, interaktív monitorok, csőposta-részlet. Érdemes a múzeumra szánni pár órát, esetleg többször elmenni, mert 1–2 óra a sok kincs felfedezésére garantáltan kevés lesz.
A végére maradt a legjobb, amit mindenki élvezett: egy kézzel fogható emlék, a saját pénz, a „fabatka” elkészítése. Kiválasztható formátum, betű, szín, meg a minden, és még fényképez is: megszerkesztjük, nyomtatjuk, és máris kézben van az egyedi bankó.
A kártya kicsekkoláskor még egy vásárlási kupon is nyomtatható, amit a tetőn lévő kávézóban fel lehet használni, ahonnan a kilátás szédítő.
Szóval keresd fel a https://www.penzmuzeum.hu oldalt, regisztrálj, és legyél újra önfeledten játszó gyermek pár órára egy mesés világban.
Játék közben válik az ember nagyobbá.
A Pénzmúzeumban pár órára alatt boldoggá.